Tetar apsurda u poljskoj i Mađarskoj

Čelan, Ivana. (2014). Tetar apsurda u poljskoj i Mađarskoj. Diploma Thesis. Filozofski fakultet u Zagrebu, Department of Hungarian, Turkish and Jewish Language and Literature > Chair of Hungarian Language and Literature
Department of West Slavic Languages and Literature. [mentor Blažina, Dalibor and Bene, Sándor].

Preview

PDF (Croatian) - Unpublished version (manuscript) Download (830kB) | Preview

Abstract

A dolgozat a 20. század, pontosabban az ötvenes és hatvanas évek irodalmában az egyik drámai trend kritikus felülvizsgálatát mutatja be, amit a műfaj első teoretikusa, Esslin Martin nyomán abszurd drámának és színháznak nevezünk. A terminus vitát szem előtt tartva, ebben a dolgozatban csupán egy keretet használtam, amin keresztül igyekeztem megmutatni ennek a háború utáni trendnek a hasonlóságait és a különbségeit a Nyugat- és a Kelet-Európa drámairodalomban, a lengyel és a magyar drámára hangsúlyt fektetve. A dolgozat első részében a nyugat-európai abszurd színház fejlődését és a Camus műveiből származó kifejezést mutattam be, valamint ennek a drámáírásnak az alapvető jellemzőit Samuel Beckett és Ionesco Eugène drámait segítségül véve. A dolgozat központi részét a háború utáni lengyelországi és magyarországi drámairodalomnak szenteltem, valamint a két ország kulturális és irodalmi körülményeit vizsgáltam. A legnagyobb figyelmet két szerző drámai szövegeire fektettem, Sławomir Mrożek és Örkény István műveire, akiket a legtöbb lengyel, magyar és nemzetközi kritikus mind Lengyelországban, mind Magyarországon az abszurd színház fő képviselőinek tartja. A tanulmány Mrożek öt drámájának elemzését mutatja be: Rendőrség, Emigránsok, Portré, Tangó, Özvegyek, valamint a következő Örkény István drámákat: Tóték, Macskajáték, Vérrokonok, Kulcskeresők, Pisti a vérzivatarban. Az ábrázolt drámák elemzése megmutatta, hogy a politikamentes nyugat-európai abszurd színház paradox módon éppen politikai színházzá vált keleten. Ennek ellenére, az elvégzett elemzés a kelet- európai abszurd dráma kétféle jellegére is rámutatott, mivel a politikai felszín alatt ugyanolyan tematikus kérdések rejlenek, mint a nyugati abszurd drámairodalomban, vagyis az okok nélküli világban levő ember abszurd helyzete. Továbbá, a lengyel és a magyar abszurd dráma összehasonlítása felhívta a figyelmemet arra, hogy a kelet-európai abszurd színházon belül különbségek is léteznek. Így Sławomir Mrożek drámái a nyugat-európai abszurd színházzal nagyobb tematikus közelséget mutatnak, amíg Örkény István nagyon fontosnak tartotta műveinek nemzeti meghatározottságát. Hasonlóan érdekesnek bizonyult az is, hogy a magyar irodalmi kritika az abszurd színház helyett szívesebben vállalta a groteszk jelzőt erre az időszakra a drámairodalomban. Kulcsszavak: abszurd színház, Esslin Martin, kelet-európai dráma, Mrożek Sławomir, Örkény István

Actions (login required)

View Item