Nikola Zrinski u hrvatskom književno povijesnom i nacionalnom kanonu (od Ivana Kukuljevića Sakcinskog do Miroslava Krleže)

Vučemilović-Vranjić, Helena. (2017). Nikola Zrinski u hrvatskom književno povijesnom i nacionalnom kanonu (od Ivana Kukuljevića Sakcinskog do Miroslava Krleže). Diploma Thesis. Filozofski fakultet u Zagrebu, Department of Hungarian, Turkish and Jewish Language and Literature > Chair of Hungarian Language and Literature. [mentor Bene, Sándor].

Preview

PDF (Hungarian) - Unpublished version (manuscript) Download (973kB) | Preview

Abstract

Jelen irodalomtudományi dolgozatban Zrínyi Miklós recepcióját vizsgáltuk a horvát irodalomtörténeti és nemzeti kánonban, megközelítőleg 100 év keretében. A vizsgálat tárgyát képező szövegek szerzői Kukuljević Sakcinski, Jagić, Kombol és Krleža, akiknek munkáin keresztül bemutathatóvá vált Zrínyi 19. és 20. századi horvát irodalomtörténetben betöltött szerepe és jelentősége. Elsősorban a 19. század közepével kezdtünk, amikor Kukuljević és társai a nemzetért, a nyelvért és a szlávokért harcoltak a magyarság ellenében. Ebből a perspektívából Zrínyi egy félidegenként tűnik fel, aki honát lecserélte. Erőteljes szembeállítás figyelhető meg Križanić Jurajjal, ami a későbbi értelmezési keretet is adta. Kukuljević irodalomtörténeti hatása sokáig tartja magát, amit az is alátámaszt, hogy például Vodniknál 1913-ban is találkozhatunk még vele. Ezt követően, az I. világháborúnak köszönhetően, megszűnik a Monarchia és a horvátok kezdenek pozitívabban viszonyulni a magyarokhoz. Tovább haladva Kukuljević kortársánál, Jagićnál is megfigyelhető még a modell megléte, viszont itt már nemiképp enyhébb formában, mivel ő már nem csak ideológiailag vizsgálja Križanić „moszkvai gondolatát”. A későbbiekben Kombol már objektívebben viszonyul Zrínyihez és próbálja mentesíteni a politika terhe alól, majd végül Krleža munkássága az, amin keresztül egy speciális megközelítésben láthatjuk az eddigi modellt. Ő is összehasonlítja Zrínyit meg Križanićot, viszont itt már mindkettő pozitív szerephez jut. Krleža kritikusságának köszönhetően megismerhetővé vált egy sokoldalú Zrínyi, ezáltal egy tágabb és reálisabb recepciós keret, amelyben már nincs jelen a „Križanić-Zrínyi modell”. Zrínyi képe így vált a horvát irodalomtörténeti kánonban semlegessé, illetve pozitívvá. Ennek oka látszólag a 20. századi objektív, ideológiamentes irodalomtörténet-felfogás.

Actions (login required)

View Item